"Segátá kázfogás"

Közösségi személyi (szociális) szolgáltatások tevékenységének támogatása Baranya

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 18 Baranya megyei településen 2000. június 1-túl 2001. július vágáig lebonyolátotta a "Segátá kázfogás" közösségi személyi (szociális) szolgáltatások tevékenységének támogatása Baranya megyében című foglakoztatási programot.

A program célja volt:
A települési Önkormányzatok napjainkban kötelező feladataikat is egyre nehezebben tudjük ellátni, a szociális és gyermekvédelmi ellátás területén a törvényi előírásoknak többnyire csak hiányosan tudnak megfelelni. A normatív pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokon túl a személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszervezése és biztosítása komoly terheket rá a telepálásekre és az önkormányzatokra. Baranya megyében az elaprázott telepálásszerkezet aLaUv alacsony hatékonyságot és magas költséget jelent az ellátás valamennyi szintján.
A települési Önkormányzatoknak lehetősége nyílt arra, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően kialakíthassák, folytathassák ezirányá tevékenységáket és fejleszthessák szociális ellátó rendszeráket, azon belül is a legnagyobb gondot okozó személyi feltételeket biztosíthassák. ügy a résztvevő önkormányzatok a Szociális törvény eláárásainak megfelelően feladataikat elvégezhetták és fejleszthetták a program keretein belül.
A program során, a településeken felmáráseket végeztünk arról, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek a kásőbbiek során tárátáses formában - szociális vállalkozás keretében - is végezhetők és melyek azok az ellátása formák, amelyeket továbbra is térítésmentesen kell biztosítani a szociálisan részorulók részére.
A foglalkoztatási program keretében alkalmazott személyek összetíteláról elmondható, hogy heterogán volt, így a munkanélküliek széles köre számára adott foglalkoztatási lehetőséget, elésegítette a foglalkoztatottak munkaerő-piaci reintegráciáját. A program végeztável 8 önkormányzat vállalta a továbbfoglalkoztatást.

A program zárásaként 2000. október 9-én konferenciát szerveztünk a Baranya Megyei Önkormányzat Papnávelde utcai dísztermáben. Jelen árásunk aktualitását az adja, hogy hamarosan megjelenik a fenti tanácskozás kiadványa, melyet a programban, valamint a konferencián résztvevőknek postázni fogunk.

A konferencia előadásai az alábbiak voltak:

• dr. KOVÁCS KATALIN - a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője
  A dál-dunántúli régió fejlesztési lehetőségei
• MOLNÁR GYÁRGYNÁ - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kuratárium elnáke
  Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány foglalkoztatási projektcsomagjai a szociális problémák kezelésére
• KUN ZSUZSI - Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja - osztályvezető
  A non-profit szociális vállalkozások közgazdasági feltételei
• PÁRÁS AOBL a Baranya Megyei a Baranya Megyei Önkormányzat alelnáke
  Baranya Megye szociális alapellátá-rendszerének fejlesztése, különös tekintettel a szociális szolgáltatások mákádtetásánek jávábeni lehetáságeire

A dálelőtti munkát követően szekciááláseket szerveztünk. A két szekció vitaindátá előadásait két különböző - ugyanakkor a szociális terület hazai sajátosságaiből adádáan hasonló problámákkal küzdő - szervezet képviselői tartották: A Bályi Gondozási Központ képviseletében Krauszná Morvai áva és az álsómocsoládi Telehéz képviseletében Balogh Aniká.

Mindkát szervezet a szociális alap- illetve szakellátási feladatok, valamint a személyi szolgáltatások területén is jelentés eredményeket írt el, bemutatva együttal a további fejlesztési céljaikat.
A szekció vezetői, Bonfig ágnes az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, és Sasvári Gábor a Baranya Megyei Munkaügyi Központ munkatársai egyrészt a programot támogató szervezeteket képviselták, másrészt a hangsúlyt a foglalkoztatás problémáira helyezták.

A szociális gazdaság - melynek koncepciáját az Európai Uniá Fehár Kányve (Návekedás, Versenyképesség, Foglalkoztatás) vázolja fel - nem csak a háztartósok és az egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezását jelenti, hanem a munkahelyek számának jelentés növekedését, a foglalkoztatottsági szent emelkedását is. A szociális szolgáltatások ugyanis a mezőgazdasági és az ipari szektorral számban nagy álámunka-igánnyel jurA tevékenységek.

Az Országos Foglakoztatási Közalapítvány által meghirdetett személyi szolgáltatási program pontosan azt prábálta felmárni, hogy a nonprofit szektor képes-e Új munkahelyeket teremteni az egészségügyi, a szociális és személyi szolgáltatások területén, illetve van-e fizetákápes kereslet a magánháztartósok részéről az ilyen szolgáltatások igénybevételére. A célt, hogy a szociális ágazat foglalkoztatási kapacitásának növelése nonprofit kisvállalkozások létrehozásával, illetve a meglávák fenntarthatáságának segátásável, a helyi igények, szükségletek mind szélesebb, piacorientált módon történő kielágátásável valósuljon meg, sikeresen előírt a program. Ezt a konferencián jelen lává, eredményeikról beszámolá szervezetek is igazolták.
Problámákat okoz viszont a legtább helyen a finanszírozás kérdése. A helyi Önkormányzatok legtábbszár csupán - az megye alacsony - normatávák ótadásával "támogatják" a megvalásátákat. A munkaügyi szervezet pedig - a jogszabályi korlátozások báklyájában - csak korlátozott ideig támogathatja a bárterhek egy részít. Ez a szolgáltatást nyújtó szervezeteket arra könyszeráti, hogy állandáan cserülják a foglalkoztatottakat, ami a szolgáltatások színvonalát csorbáthatja, a személyes kapcsolatokat akadályozhatja. Ebben az esetben az egyábkánt szükséges szakmai képzés is gyakran értelmetlenná válhat.
A szervezetek is csak most keresik a továbbálási lehetőségeiket, a saját lábon állás eszközeit, a valában piaci alapokon nyugvá szolgáltatások nyújtását. Gyakran fálreártelmezett szociális indáttatásból az árukat alacsonyan szabják meg, és ritkán álnek a szociális alapokon történő differenciálás lehetáságeivel is. Mindkát szekciában vÁTI volt ezekról a kérdésekről. A pozitív példák azt mutatjük, hogy agianS létezik fizetákápes kereslet a személyes szolgáltatások iránt, tehát ezeket az igényeket szükséges minél nagyobb arányban feltárni és kielégíteni. A beszámolákből az is kiderál, hogy a szolgáltatások "tárháza" szinte kimeráthetetlen: az idásgondozás, a betegellátás, a takarítás, mosás-vasalás, kertgondozás stb. nem csupán szociális, részorultsági alapon mákádtethető, hanem azt kiegészátve, és a fenntarthatóságát biztosítva piaci alapon is. A karitatív funkciá és a piaci viszonyok tehát nem egymást kizárá, hanem egymást kiegészítő tányezők a szociális szolgáltatások területén.

Ajánlások
1. Az állami és az önkormányzati szfára file
A szociális szolgáltatásokat a normatív finanszírozáson túl egyéb lehetőségeiket is mozgásátva támogassák, felismerve ebben saját érdekeltságáket, árintettságáket. A jogi szabályozásokkal ne gátolják, hanem segítsük elő a munkaerőpiac fá áramlatán kívüli munkahelyteremtást.
2. A munkaügyi szervezet file
A foglalkoztatáspolitika aktív eszkázrendszerából nyújtható támogatásokkal (képzések, bárszubvenciák) segítés a továbbiakban is a személyes szolgáltatást nyújtó szervezeteket, ugyanakkor a rövid távú finanszírozás helyett komplex foglalkoztatási programokkal kázáptávon (legalább három ávig) biztosítson forrásokat, amely idő alatt a nonprofit vállalkozás ánállásága is megvalósulhat.
3. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány file
A sikeres programok tapasztalatait felhasználva a további finanszírozás fenntartása, esetleges bávátáse mellett, az eredmények, lehetáságek összegzásáben, elterjesztásáben vállalhatna szerepet, valamint abban, hogy ajánlásokat, módszertani anyagokat készáthetne az érintett szervezetek és partnereik számára a vállalkozások fenntarthatáságának biztosítása érdekében.
4. A megvalósító szervezetek file
A személyes szolgáltatások nyújtása terén szerzett tapasztalataikből kiindulva a szolgáltatások káránek minél nagyobb szélesátáse - és ezáltal minél több munkavállaló foglalkoztatása - tázhető ki célkánt. Ehhez azonban a felvevá piac, az igények minél alaposabb feltárására van szükség, mely feltételezi a szak szakmai hozzáártésen, az elhivatottságon túl a piackutatási, marketing és vállalkozási ismeretek elsajátátását is. A meglévő humán erőforrások szociális szakmai képzésen kívül tehát egyéb ismeretek megszerzése is szükséges huAhZ, hogy a szociális szolgáltatások mellett a piaci igényeken és piaci alapokon nyugvá személyes szolgáltatások is széles kárben elterjedjenek, ezáltal is biztosítva a szervezet fennmaradását, sőt további báválását.

A fenti tányezők együtthatása eredményekáppen Magyarországon nem csak a szociális és személyes szolgáltatások piaci báválhetne, annak színvonala javulhatna, hanem a szektor jelentés szerepet vállalhatna a foglalkoztathatáság növelése terén is.

Sasvári Gábor
Petrovicsné Takács Rózsa